Darren Romanellit, a Los Angelesben élő dizájnert és forgalmazót a legkiemelkedőbb márkaépítők között tartják számon a streetwear közösségben. Belvárosi irodája emberek, zene és rengeteg kortárs művészet eklektikus elegyének benyomását kelti.

DRx vagy Dr. Romanelli megjelölés alatt alkotóelemeire szedi és újraértelmezi a vintage darabokat, képzőművészeti vagy zenei rétegeket ad hozzájuk, majd összegyúrja őket a márkával.

Egy leginkább kreatív központként jellemezhető bázison dolgozva (amely Los Angeles Miracle Mile negyedében található), Romanelli számos különböző üzleti vállalkozást menedzsel. Sok projekt a kortárs művészet iránti szenvedélyéből fakad: bárhová néz az ember az irodájában, mindenütt megcsodálható valamilyen műalkotás.

„A művészet akkor kezd el többet jelenteni, amikor autentikus párbeszéd, azaz eredeti kapcsolat jön létre a művész és a közönség között”

– mondja Darren Romanelli, miközben a kiállított műveket mutogatja.

„Ha természetesnek tűnik, nem pedig borzasztóan erőltetettnek, nagyobb az esély, hogy a gyümölcsöző dialógus barátsággá nője ki magát.”

Romanelli nagy szakértelemmel viszi közelebb a cégeket a művészet világához. Számos sikeres együttműködést vezényelt már le művészek és márkák között – és ez nem kis teljesítmény, tekintettel arra, hogy milyen trükkös tud lenni a vállalati élet összepárosítása olyan művészekkel, akik ódzkodnak attól, hogy eladják magukat. A titok nyitja Romanelli személye és az az autentikusság, amit ő visz bele a munkájába.

„Szeretek minden helyiségbe valami lényeges elemet beemelni, ami gyakran egy kortárs műalkotás. Ha egyszer megtaláltam a megfelelő művet, különböző tárgyakat teszek hozzá, hogy egy egész történet kikerekedjék abban a helyiségben. Az utolsó réteg a zene, amely számomra mindig meghatározza a hely hangulatát.”

A központban nyüzsögnek az emberek, miközben Charlie Mingus szól lágyan a hangszórókból. Romanelli úgy rendezte be a helyet, mint egy modern párizsi szalont… Ez egy olyan hely, ahová betérhetnek az emberek, megihatnak egy kávét és ötleteket cserélhetnek, ahol belemerülhetnek a műalkotásokba – és leginkább inspirálódhatnak általuk.

MŰGYŰJTÉS

„Azt hiszem, a műgyűjtés iránti szenvedélyem és az, hogy ebbe belekerültem, részben a véletlen műve. Soha nem álltam ki, mondván:

„Mostantól műgyűjtő leszek”

Mindig is gyűjtöttem a műveket, igazából már gyerekkorom óta, de akkoriban ez még cipőket, gördeszkákat, baseball sapkákat és egyéb vintage darabokat jelentett.”

Ahogy az ember szeme körbevándorol a falakon, felfedez egy Eddie Martinez-képet az ebédlőben, egy Jonas Wood-képet rögtön egy Barry McGee mellett a kávéautomaták közelében, de van ott Wes Lang és néhány Cali Thornhill-DeWitt is. És ezek csak azok a művek voltak, amiket egyáltalán felismertünk.

Kifaggattuk Darren Romanellit, hogyan is kezdődtek a dolgok.

„2000-ben indítottam el a vállalkozásomat, a Dr. Romanellit, és ennek kapcsán volt szerencsém körbeutazni a világot”

– mondja Darren Romanelli, miközben megmutat néhány újragondolt kortárs ruhadarabot, amit az elmúlt évtizedben tervezett. Ott van a most már ikonikussá vált Coca Cola dzseki, a vintage Chuck Taylors a Converse-től, sőt még egy limitált kiadású Jaeger LeCoultre óra is, amit évekkel ezelőtt tervezett.

„Sok ember bemutattak a streetwear közösségből már a kezdet kezdetén, és akkoriban ez az iparág még gyerekcipőben járt. Számos kiváló kapcsolatot alakítottam ki művészekkel és dizájnerekkel, és beszélgettünk az üzletkötésről, vagy hogy másokat megelőzve férjünk hozzá a műveikhez. Később elkezdtem művészeti vásárokra járni, és még több galériának bemutattak. Manapság, ha egy új városba megyek, mindig megnézem az ottani múzeumok és képgalériák felhozatalát” – mondja Darren Romanelli.

„Tudatosan törekszem arra, hogy tapasztalatokat gyűjtsek, és olyan ihletet szerezzek, amit csak a művészet tud megadni nekem.”